Ul pergetés öröme
Hosszas tanulás után elérkezett Május 1. mikor végre nem azért kell reggel ötkor kelni, hogy kómásan nyomás a buszhoz, hanem azért mert irány pecázni haverommal meg barátnőmmel. Mondanom se kel teljesen más hangulatba kell fel ilyenkor az ember, este lefekvéskór is már arra gondoltam vajon másnap mi lesz a nyerő csali, és hogy egyáltalán eszik-e a hal.
Hosszas tanulás után elérkezett Május 1. mikor végre nem azért kell reggel ötkor kelni, hogy kómásan nyomás a buszhoz, hanem azért mert irány pecázni haverommal meg barátnőmmel. Mondanom se kel teljesen más hangulatba kell fel ilyenkor az ember, este lefekvéskór is már arra gondoltam vajon másnap mi lesz a nyerő csali, és hogy egyáltalán eszik-e a hal.
Negyed hatkor megérkezett hozzám barátnőm rá, tíz percre haverom is, összeszedtem a motyót és már indulhattunk is!
Húsz perc kocsikázás után megérkeztünk a pecahelyre, csend és nyugalom volt. Kiszálltam a kocsiból, összeraktam a kis könnyű, de azonban mégis gerinces pálcám közbe figyelmesen néztem a vizet nem e látok valami féle „jelet”. Rablásnak nyoma nem volt, de legalább folyt a víz! Kezdésnek egy 3,5cm hosszú fehér twistert raktam fel a 3,5grammos jigfejre bízva abban, hogy a nászukat eljárt süllők ezen időszakban rohamosan el fognak kezdeni táplálkozni.
általam fogósnak vélt csalik |
Tudni illik jól ismerem már ezt a vizet, ezért tudtam hogy
egy bizonyos pontban van egy akadó amely jól tartja a halat, esetünkbe a
süllőt. Próbáltam minél jobban megdobálni a helyet, de közbe óvatosságra
intettem magam, nem akartam beszakadni.. apró pöccintésekkel próbáltam az akadó
felett kapásra ingerelni a süllőket. Eltelt kb 20 perc kapás nélkül, ezután
megpróbáltam megdobni a szélvizeket, mert bíztam abba, hogy az ott tartózkodó
küszöket csipegeti a süllő. Néhány dobás után apró, de határozott rávágást észleltem a visszahulló
twisterre. Rövides fárasztás után partot is ért a kis süllő.
nem tudott ellenállni a twisternek |
Dobtam
még párat végül fogtam egy hasonló méretű süllőt ezután mondtam többieknek
menjünk feljebb a kanyarhoz! Itt az a látvány tárult elém ,hogy a víz felszíne
nem valami tiszta, ami lényegesen befolyásolta a csali vezetést, nem tudtam
húzni rendesen a gumit ,mert mindig valami akadályba ütközött.
elég zavaros |
Ezért kénytelen voltam közvetlen a lábam előtt táncoltatni a gumit,
próbáltam minél halkabban leereszkedni teljesen a kövezés peremére, és
onnét dobni. Körülbelül a tizedik dobás után pont mikor engedtem vissza
fele a twistert a mélybe, vehemens rávágást éreztem mondtam magamba
ennek a fele se tréfa! Tudtam, hogy ez már méretesebb példány lesz,
ráadásul közvetlen a partszélen kapott, ezért óvatosnak kellet lennem,
mert elég kevés damil állt rendelkezésemre, de szerencsére a jó fék
beállításnak és a könnyű pálcának könnyedén sikerült kifárasztanom a
süllőt,és haverom közreműködésével sikerült is megszákolni eme szép
halat.
gyönyörű fogas |
Micsoda kapó fogak! |
Teltek múltak a percek ám több süllő nem jelentkezett , csend lett úrrá a
vízen. Ezután meg aminek szem és fültanúja voltam az valami
eszméletlen!A víz tetejéről eltűnt a kosz, és elkezdett „élni” a víz,
csak úgy fröcsögött az egész vízfelület! Boldogan vetettem a mélybe
ismételten a twisteremet ám azonban a rengeteg rablás ellenére egy
koppintást se tudtam kicsikarni… Kérdeztem magamba, hol van a hiba, mit
csinálok rosszul? Kétségbeesve nyúlok a csalis dobozért és általam
kevésbé kedvelt 5cm-es wobblert akasztottam a kapocs végére, mert tudni
illik inkább gumi párti vagyok. Víz felszínén, vagy vízközt sejtettem a
süllőket és nagy meglepetésemre igazam is lett! 5 perc se telt el már
éreztem a tipikus süllő elnehezedő kapást, nagy örömmel kiáltok fel
magamba ez lesz a nyerő csali!
Nem bírt neki ellenállni! |
Ezután még fogtam körülbelül 10-20 perc alatt hármat, igaz nem a
kapitális példányok közé tartoztak de fogásuk így is hatalmas élmény
volt! így tehát elégedett voltam magammal, és a csalival is.
szép akadás |
apró fogas |
C&R |
Eléggé elkezdett sütni a nap, így úgy döntöttem, hogy dobok párat és
azután nyomás haza! Még mindig a fogósnak bizonyult wobblert vezettem,
mikor csak annyit éreztem, hogy egy hatalmas koppintás és megindul a
fék, picit késve reagáltam, és sajnos nem lett meg, annyit láttam csak,
hogy egy szebb balin úszik le a mélybe komótosan. Nem bánkódtam, hogy
nem lett meg, mert így is összegezve 5 órahossza pergetés után sikerült
fognom 5 szép süllőt ezen a szép napon. Ezek közül kettő szebbet
elhoztam haza, mivel az egész család nagyon szereti a halat. Nagyon
gusztusos, finom lakoma lett belőlük.
Hát nem étvágygerjesztő?