2014. március 10., hétfő

Februári ragadozók

Ragadozók a zavarosból

Február végét mutatott a naptár, mikor is eljött az az időszak, hogy a hosszú ( legalább is számomra hosszúnak vélt) pecától mentes hetek után ismételten ki tudtam jutni a szeretett csatornámra pergetni Faterommal.

Emlékszem, már eleve buzgón ültem végig az órákat a padban, csak az aznapi pedzőzésen járt az eszem… Hallottam a rossz hírt másoktól, hogy a csati vize igen zavaros, mivel engedik átfele a vizét az egyik tóba. De viszont sosem voltam az a pesszimista ember, ezért mikor eljött a suliban a csengőszó, azonnal hívtam Fatert,  hogy jöjjön értem, így a drága perceket még arra se kell elpazarolnom, hogy hazacammogjak.. :) Mert ugyebár a horgász szeretne minél több időt tölteni a szeretett vizén, nyugalomban, szinte mindentől távol.

Horgászhely felé tartva elkezdtünk nagyon morfondírozni, hogy ebben az átlagnál is zavarosabb vízben mi lesz a nyerő csali, ki mivel kezdjen. Amíg ezen filóztunk megérkeztünk a csatorna partjára.

Azonnal kimásztam a kocsiból, és kíváncsian tekintettem a vízre, hogy saját szememmel is lássam ezt a zavarosságot. Sajnos igaz volt, amit beszéltek… a csati vize szinte olyan volt, mint a kakaó.

Természetesen nem szedte kedvemet az adott szituáció, gyorsan a már otthon előre megkötött előkét felhelyeztem a főzsinórra, és repülhetett is az általam még először használt, de annál inkább szimpatikus plasztik csali a kakaóba.

Mivel, a csukák a násztáncukat járták, így próbáltam főként a mederben lassú csalivezetéssel kapásra ingerelni az ott tanyázó süllőket. Faterom eközben a cheburaskával  felszerelt gumiját dobta át a csati túlsó oldalára, és már a lehulló ágában egy határozott koppintást érzett. Sajnos azonban a várva várt süllős fejrázás elmaradt, így kissé szomorúan vettük észre, hogy egy csukát sikerült becsapni, de azért nem bánkódtunk, mert legalább a zavaros vízből sikerült kivarázsolni egy egészséges halat.


Szép kroki

Jól működött a chebu
A ragadozók most már szemlátomást mozgolódtak, nem volt olyan egyszerű dolgunk, mint a hideg téli napokon, hogy ha megtaláljuk a bandát, akkor örömpecában lesz részünk.. Most folyamatosan helyről-helyre kellett vándorolni. 

Édesapámmal szétváltunk, és külön-külön kezdtük el vallatni a rézsű vonalát, és a medret. Jómagam kitartottam az új kedvencem mellett, ezért továbbra is azzal dobáltam, csak annyiban változott a helyzet, hogy a hagyományos jiget én is 3 grammos chebura cseréltem. Bíztam benne, hogy ez lehet az a plusz dolog, ami a mai napon sikerre vezethet. Így már mindketten ezt az orosz csodagolyót használtuk, és szerencsére meg is lett az eredménye, mivel Fater füttyent, odanézek és egy gyönyörű süllőt pillantok meg a távolban. Nem volt egy kapitális példány, de mégis hatalmas örömöt okozott nekünk azon a napon, mivel ebben a zavaros vízben is sikerült becsapni őkelmét.

Rémült tekintet
Eddig általam nem tapasztalt módon periódikusan kezdett el enni a süllő, kb. 2 óra után sokasodott meg a kapások száma. Csodálkozva is néztem, mivel eddig ilyet inkább a Berettyón figyeltem meg. Egyik szimpatikus helyen kicsit több időt töltöttem el, mivel egyre több halmozgást láttam. Óvatosan lassú orsótekerésből vezettem fűrészfokszerűen a plasztikomat a mederben, utána azt fel a rézsűn, és mikor már a part szélénél járt a csalim egy apró megtolást éreztem, szinte biztos voltam benne hogy süllő lesz! Sikerült időben bevágnom, nagy ellenállást nem tanúsított a süllőkoma, hamar kiemeltem a partra, készítettem egy fotót róla, ami nem sikerült valami túl jól, tehát sajnos ezt nem tudom megmutatni.

Rohamosan kezdett sötétedni, ezért lassan, de biztosan kezdtük a kocsi fele araszolni, és csak néhány helyen dobtunk párat, hogy hátha az utolsó szó jogán egy süllő megkívánja a neki felkínált gumiújdonságot. :D  Öregem sikerrel is járt, mivel sikerült fognia egy gyönyörű ,,királynőt” ami egyben a mai nap legnagyobb hala volt.

Szebb példány a naplementéből
A Nap nyugovóra tért, így örömmel néztem vissza a csatornára, és úgy érzem, hogy igen tanulságos volt ez a nap, mivel ebből a zavaros vízből is sikerült kicsalogatni 1-2 szép ragadozót!


4 megjegyzés:

  1. Szia Szabi!

    Gratulálok a szép fogásokhoz, különösen Faternak! :o) Nem semmi egy ilyen februári halcsokor. Jómagam februárban egy nyomi halat nem fogtam... :oD
    Üdv.

    Tom

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Tom!
      Köszi szépen! Igazából mi sem gondoltuk volna, hogy akkor halszagú lesz a kezünk, de fortuna máshogy gondolta.. :) Ne félj, majd májusba te is belenyúlsz szerintem a szép süllőkbe! :)

      Törlés
    2. Nem aggódok egyáltalán... van még nekem szép süllő a Dunában ;o)
      Üdv.

      Tom

      Törlés
  2. Akkor megnyugodtam, ha nem aggódsz :D :)

    VálaszTörlés