Kipóbáltuk: Versenyzés

Versenyzés Öröme

Néhány év pergetés után eljön az időszak, mikor a magával soha meg nem elégedő horgász ki akarja próbálni magát egy másik horgászhelyen, másik eddigi ismeretlen körülmények között. 

Számunkra ez az időszak most jött el, mikor is vettük a bátorságot és neveztünk, Faterommal a 2014. évi  Országos Rapala Pergető Bajnokság első fordulójára, melyet Tőserdőn, a Holt-Tiszán rendeztek meg. Azon szándék vezérelt minket a versenyzés felé, hogy tapasztalatot szerezzünk, és megismerjük ezt a csodálatos általunk még nem nagyon érzett „versenyszellemet”

Eljött a várva várt nap, mikor a reggeli órákban került sor a találkozásra Pocsai Krisztiánnal, és Pocsai Lacival, akik már rutinos versenyhorgászokként szintúgy neveztek erre a versenyre. Összegyűlt a csipet-csapat így most már neki is vághattunk a bő egy-másfél órás útnak. Utazás közben természetesen ment a diskurálás, ment a poénkodás.. :D

Jó társaságban gyorsan telik az idő, így igen gyorsan a kiszemelt helyre érkeztünk. A horgászhely adottsága azonnal magával ragadott, én, mint főleg csatornapecás csak ámultam a gyönyörű táj látván, és a maga vad arculatát mutató vízen. Nem is nagyon tétováztunk, így hamar csónakba is ültünk, mert szerettünk volna minél többet megtudni a versenypályáról. Ami legelőször megragadta a figyelmemet az a rengeteg akadó, és bedőlő fák voltak, melyek szerintem minden ragadozó halra horgászó számára impozánsan hatnak. Meg eleve hogy is tartja a mondás…? „Ahol az akadó, ott a hal!” :)

Sikló járta víz :)

Először mindketten gumikkal kezdtünk el dobálni , és kissé óvatosan még csak tapogatva próbáltuk meg közelíteni az akadók környékét. Mondhatni minden egyes négyzetméteren ígéretes helyek voltak, így elég nehéz volt megtalálni a „tuti” helyet. Körülbelül, reggel tízet mutathatott az óra, mikor az egyik tökleveles helyhez értünk. Szinte érezni lehetett a levegőben, hogy itt halnak kell lennie! Nem is kellet sokat várni az első kapásra, mert az első dobások egyikére Faterom botja bizony szépen el kezdett rugózni. Rövid ideig rázta magát menekülvén a titokzatos ragadozó, de sajnos leakadt…

Bevetésre váró plasztikok

Nem bánkódtunk, mert ezt is el tudtuk úgy könyvelni, hogy találtunk egy jó helyet, ahol már sikerült rövid idő alatt kicsikarni egy rávágást. Időközben igencsak kitárta karjait a Nap, mivel a hűvös reggeli idő átváltott a vízen enyhe kánikulává. Még mindig a kisebb gumikat erőltettük, mikor egy enyhe koppintást észleltem, de sajnos mire bevágtam volna a tettes el is tűnt.

Hosszú kapástalan óra következett, és már délutáni órákba váltott át a nap, mikor végre ismételten sikerült koppintást kicsikarnunk ám viszont most nem akadók közül, hanem mélyebb vízen a mederben. Sajnos, ez se lett meg… elvitte a gumicsali farkát.

Valami megrágta

A nap hátralevő részében nem sikerült több halat támadásra ingerelnünk, így visszavonulót fújtunk a szálláshelyre, ahol a korábban édesapám által megfőzött körömpörköltből falatoztunk egy jót, és utána, mint a tejjel jóllakott macskák kidőltünk, elaludtunk. :D

Verseny napjára virradt a hideg reggel, ahol mi már kipihenten kissé megfázva vártuk a verseny kezdetét jelző dudaszót. Hihetetlen érzés volt látni a rengeteg csónakot a vízen, körülbelül ha hasonlítanom kéne valamihez a dolgot, akkor ahhoz tudnám, mintha lenne egy óriási kád, és az telis-tele lenne papírcsónakokkal :D

Gyülekező

Elhangzott a várva-várt dudaszó így szépen sorjában elindultak a csapatok az általuk jónak vélt szakaszok felé.  Mi se tettünk másként, az előző edzésnapkor kitapasztalt helyeket próbáltuk volna erőltetni, persze azon részeket, amik még nem voltak foglaltak :D Bíztunk benne, hogy ma több szerencsénk lesz, mint tegnap és sikerül valami kézzel foghatót, és centiben mérhető dolgot fogni :D

Most beindult az a bizonyos csapat munka henger.. így tehát Faterom inkább a light-ultra light gumikat erőltette partszéleken, jómagam pedig a rézsűt, és a medret kezdtem el dobálni hol gumival, hol különböző fémekkel.

Eltelt másfél óra a versenyből mikor végre megérkezett a várva várt kapás, aminek jómagam nagyon megörültem, és Fortuna is úgy akarta, hogy ez a hal ne verje le magát a jigről. Rövid fárasztás után azonban mosolyogva pillantom meg, hogy mit is fogtam… Kárászt! Jót nevettem magamba, és mivel nem számít bele a versenykiírásba vissza is engedtem :D

Mivel ezen a helyen több rávágást nem sikerült produkálni, így másik szakasz után néztünk, ahol bíztunk benne, hogy a sekély már a nap által felmelegedett vízen sikerül fogni egy-kettő sügért, vagy csukát. Elő is kerültek az apró gumihalak, twisterek, és már folytattuk is a ragadozók becserkészését.

Biztató jeleket láttunk a szemünk előtt, mivel kisebb hajtások voltak megfigyelhetők még az általunk meghorgászni tudott területen.  Meg is lett az eredménye az ulre váltásnak, mivel édesapám megfogta a verseny során a versenykiírásba már szerepelő első halat, egy kisebb csukát. Örömtelien, óvatosan helyeztük el a haltartó szákba, és reménykedtünk benne, hogy sikerül megfogni testvéreit vagy akár nagyobb fajtársait. Tíz perc se telt el, és ismételten egy kis krokodilpofájú küzdött a horgon. Kicsit sajnáltuk, hogy ő is ilyen kicsi, de lényeg a lényeg ő is pontot ér! :)

Verseny második felében sikerült megfognom nekem is a bizonyos becsületbeli halamat, egy sügért, aki szerintem teljesen a csónakig követte a kis twisterem, mire rá tudta vetni magát.

Ezután következett egy rövid időszak mikor már túlságosan is sütött a nap, és a kapások száma is lecsökkent teljesen nullára. Végül, a verseny végét jelző dudaszó előtt sikerült még egy kicsit nagyobb (40cm) csukát megfognunk.

Itt már az eredményhirdetésre megyünk

Szerintem nem voltak étvágyuknál teljesen a csukák, akik főleg jellemző halfajok ezen a pályán. Életünk első pergető versenyéhez képest elégedettek voltunk magunkkal, mert sikerült is halat fognunk, és jól is éreztük magunkat.

Biztos vagyok benne, hogy lesz még rá alkalom, és nevezünk a jövőben is erre a nagyszerű versenysorozatra!

Végül jöjjön a rövid eredményhirdetés:

1.    helyezett: Bársony Tibor-Kovács Zoltán
2.    helyezett: Simon Zoltán-Szilágyi Zoltán
3.    helyezett: Csabai István-Stingel József
4.    helyezett: Buckó János-Buckó Botond
5.    helyezett: Pocsai László-Pocsai Krisztián
….
29. helyezett: Takács Szabolcs-ifj. Takács Szabolcs

Eredményhirdetésre várva

Elnézést kérek, hogy nem sikerült fotót készítenem a kifogott halakról, de nem akartam a drága versenyzésre szánt időt fotózással eltölteni.


Kép forrás: http://www.orpb.hu/