Hétvégi
örömpeca
Eljött
ismételten a hétvége, amikor az ember megszabadulva a hétköznapi rohanásból
pihenni kíván egyet otthon, vagy a szabadban. Jómagam, és barátom az utóbbi
mellett döntöttünk, és kiszaladtunk pergetni a Berettyóra.
Az
eddig jól megszokott kifolyó rész helyett, egy másik pálya után néztünk. A
választásunk egy kis község alatt lévő hidra esett.Kezdésnek a mederben
próbálkoztunk, illetve közvetlen a nádszéléhez pontosítottuk a dobásunkat,
ugyanis itt sejtettük a süllőket, csukákat.
Jómagam éppen a törésen húztam a joint fahalacskám, amikor hirtelen igen
erős, vehemens kapást észleltem. Nem tétováztam, bevágtam! Folyással szembe
igen jól védekezett és egy jó darabig nem fedte fel kilétét a makacs ragadozó,
ám végül megadta magát, én pedig mosolyogva pillantottam meg a nap első
süllőjét.
 | ||||||||
| Kicsit éhes volt |
Tovább
folytattam a víz vallatását, amikor elkezdett csörögni a telefonom, Pocsai
Pisti hívott, hogy megérkezett a
csatornára, amiről rengeteget áradoztam neki, így mi is lassan elkezdtük szedni
a sátorfánkat, hogy csatlakozzunk barátunkhoz.’’Nem bírtam magammal,, ezért még
dobtam egy utolsót, mondtam magamban: -Hátha!- A dobás olyan jól sikerült, hogy
egyet kellet tekertem az orsó hajtókarán, és azonnal egy erős, éles rávágást éreztem a
botomon.Tudtam, hogy most nem süllővel lesz dolgom! Igazam is lett, rövid
fárasztás után egy egészséges szép csukát tarthattam a kezemben.
 | ||
| Berettyó ajándéka |
Visszaengedtem
éltető elemébe, és tényleg szinte már sietve pakoltuk be a motyót a
kocsiba, nem akartuk megváratni a csatorna pecás
vendégünket.Hamar odaértünk a csatorna partjára, ahol már Pisti mellett Édesapám
is várt minket. Rövid köszönés után összeállt a csipet csapat, és megújult
erővel, új helyszínen folytattuk a cserkelő horgászatot. Mindannyian apró 1-2”
nagyságú plasztik csalikkal próbáltuk becsapni a kisvízfelület ragadozóit.
Először fateromnak sikerült kapásra ingerelnie twisterrel egy apró fogast, mely
biztató jel volt arra, hogy esznek a halak!
 | |
| Igazi csatorna süllő! |
Ezután
jómagamnak volt egy apró koppintása, melyre sajnos túl későn reagáltam, így a
plasztikon lévő fognyommal kellet beérnem.
Ismételten mélybe vetettem a műcsalim, amit pont a mederbe húztam, mikor lágy kapást kezdtem érezni, de ezt már nem
hibáztam el! Meglett az első szép csatorna-süllőm.
 |
| Szeretik az apró twistert |
Cserkelő
horgászatot félretéve mondtam Pistinek, hogy a csatorna kanyarulatához
gyalogoljunk fel, és itt próbáljuk meg folytatni a ragadozók becsapását.
Tudtam, hogy itt mélyen benyúló kövezés található, és talán ezen rész
megdobálásával még nagyobb esélyünk lesz a halfogásra. Igazam is lett! Nem kellet sokat dobálni az
első halért, mivel Pisti körülbelül a második dobásra fogott egy süllőt.
 |
| Egészséges szép csatorna süllő! |
Nagy
öröm lakozott bennem, mivel az elképzelésem bevált. Halfogásban a sort jómagam követtem, amikor
is a parttal párhuzamosan dobáltam, és a sekélyebb vízben táncoltattam a gumit,
és ennek a vibrációnak a fogas nem tudott ellenállni, így szinte dühösen
vetette magát az áldozatára, ami
esetünkben a twister volt. Természetesen ő is, mint összes fajtársa , amikor
visszanyerte erejét visszaengedtem, hogy sokasodjon, így esélyt adva a
csatornának, arra hogy megtartsa a szinte érintetlen, régi arculatát!
 |
| Nem véletlen imádom a csatornákat... |
Összegezve
a napot, szerintem nagyon jó horgászatban volt részünk, nem is akármilyen
helyen, melynek megóvása közös érdek, és csak bízni tudok benne, hogy ez a
szemlélet egyre jobban elfog terjedni a
horgászok, túrázók körében!
